2013.11.06. 23:15
Mesepszichológia
Rátaláltam egy érdekes könyvre és mivel a meseszobához kapcsolódik a téma, gondoltam megosztom Veletek......
"Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani... Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk.
A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.
Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette.
Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem." (a Szerző)
2013.10.22. 00:45
Hamarosan Halloween.....
Mivel a hamarosan itt a töklámpás készítés ideje, körülnéztem, hogy gyerekeknek milyen mesés tököt lehet készíteni és találtam olyat, ami kevésbé ijesztő, vagy még faragni sem kell. Íme néhány ötlet:
Kölyök halloween-bulira egyszerű dekorációk:
Az öltözékről se feledkezzünk meg......:
és az elmaradhatatlan party hamik halloween módra...
Jó étvágyat!
2013.10.03. 01:21
Varázsoljunk a gyerekszobába! 2
Ugye van már élő növény a gyerekszobában? Ha nincs, irány a kertészet, hiszen az élőlények közös gondozása, öntözése lebilincselő feladat lehet a kicsiknek (mini öntözőkanna, kerámia kaspó, színes cserép), nem mellesleg rengeteget tanulnak belőle a felelősségről és a gondoskodásról.
Egy másik módja, hogy becsempésszünk egy kis természetet a házba, pl. így:
:)
persze, ha egy ilyen házhoz nincsenek meg a környezeti adottságok és egyéb feltételek, van pár egyszerű módja is,
hogy természet közelivé tegyük a gyermek környezetét.
Íme néhány ötlet képekben.....
Madárbarátoknak:
Akik fák között szeretnek pihenni:
vagy egy mesébeillő kertben...
esetleg egy erdőben, állatok között....
Végül az ötödik praktika
a „kicsiből nagylányos/nagyfiús” szoba átalakítására a „szoba a szobában” megoldás. Szerezzetek be
egy nagy paravánt és válasszatok le egy sarkot, egy kis kuckót a gyerekeknek. Ezt fel lehet tölteni minden jóval, babzsákkal, párnákkal, gömblámpákkal és jó könyvekkel, játékokkal és kinevezhetitek „saját bunkernek” Így lesz a kicsiknek egy hely, ahova elvonulhatnak, ahol pihenhetnek, ahol nincs tanulás, kötelezettség és fegyelem, hiszen egy kis „álmodozás” nekik is jár!
Ha mindez valamiért mégsem szimpatikus nektek, de mégis szeretnétek tenni valamit, rakjatok együtt
egy NAGY rendet. Tapasztalatból mondjuk, van úgy, hogy rá sem ismerünk majd a szobára! J
Tehát a képlet egyszerű: babzsák, falmatrica, gömblámpa sor, növény, falfestés, paraván. Lehet mindegyik, lehet csak néhány darab, de garantáltan úgy fogják érezni a gyerekek, hogy egy új varázsbirodalomba lépnek be.
Forrás: www.varazserdo.hu
2013.09.24. 23:11
Varázsoljunk a gyerekszobában!
Újra itt az ősz, eltelt egy újabb év és bár gondolataink még a nyári élmények körül forognak, ideje az otthoni teendőket sorra venni. Ilyenkor általában hirtelen döbbenünk rá, hogy mennyi minden van még, amit meg kell venni, át kell alakítani, hogy gyermekeinknek is zökkenőmentes legyen a bölcsőde, óvoda vagy suli kezdés. A gyerekek pedig úgy nőnek, mint a gomba és szülőként egyik legfontosabb feladatunk, hogy olyan szobát alakítsunk ki nekik, melyet imádnak és mely fejlődésüket segíti. De mi történik, ha gyermekünk már kinőtte a bébi kort és hirtelen nagylányos/nagyfiús szobát szeretne? A megoldás az apró részletekben rejlik, íme 5 egyszerűen-nagyszerű tipp, amit gyorsan meg tudsz változtatni a gyerekszobában, ha már megérett az idő a változásra és a gyerekek is új korszakba léptek.
Ha itt az ideje a gyerekszoba átalakításának, akkor az első dolog, amivel érdemes kezdeni, 1-1 új, funkcionális, ugyanakkor nem drága bútordarab. Nem kell rögtön komplett garnitúrában gondolkodni, egy kényelmes, pihenésre, játékra és tanulásra egyaránt alkalmas babzsák fotel például ideális kiegészítője és színfoltja lesz a szobának. A Varászerdő kínálatában számos izgalmas darabra bukkanhatunk, válasszunk olyat, melynek huzata vidám színű, mely jól illik a gyerekszoba designjához és melybe jól esik belekucorodni.
A másik könnyen kivitelezhető változtatás a fal színeiben és a falmatricák csodás világában rejlik. Egy komplett szobafestés olyan a gyerekeknek, mintha egy teljesen új birodalomba költöztek volna át és az újdonság varázsa sokáig megmarad. Válasszunk olyan színeket, melyek nyugtatóan hatnak és ugyanakkor inspirálják a gyerekeket. Ha igazán trendik szeretnénk lenni, akkor kislányunknak levendula lilát vagy barack rózsaszínt, kisfiúnknak pedig égszínkék vagy halványszürke árnyalatot válasszunk. Vagy itt van mindjárt a krétafal ötlete, melyhez csak egy kis táblafesték kell és a szoba egyik fala máris megelevenedik, hiszen bármit rajzolhatunk rá. Természetesen arra is van megoldás, ha nem szeretnénk kompletten megváltoztatni a gyerekszoba színét, ilyenkor elég lehet egy jópofa falmatrica is, mely nem csak karaktert ad a szobának, de ha jól választunk, nem csak csodás dekoráció, de a szobai játékok egyik darabja is lehet. Figyeljünk arra, hogy a választott falmatrica magas minőségű, többször áthelyezhető legyen, akár olyannal is próbálkozhatunk, ami világít a sötétben, vagy mely megméri a kicsik magasságát is, így minden hónapban izgalmas élmény lehet, amikor megnézzük, mennyit is nőttek az eltelt idő alatt.
Gyakran van úgy, hogy csupán elég néhány izgalmas kiegészítő ahhoz, hogy a szoba új arcát mutassa. Egy új fényforrás, akár egy gömblámpa sor izgalmas fényekkel telíti a szobát és olyan hangulatot kölcsönöz, amilyet megálmodunk. Játszhatunk a színekkel, alkalmazkodva ahhoz, hogy milyen színű a szoba fala. Ha fehér, válasszunk bátran színes gömblámpákat, a padlizsán, a karamell, az olívazöld, a tengerész kék és a rózsaszín együttese izgalmas hangulatot adhat. Őszi estéken a szobába is őszi hangulatot varázsol, egy születésnapi zsúrt pedig „ünneplő ruhába” öltöztet.
További tippek és varázslatok a gyerekszoba átalakítására: www.varazserdo.hu
2013.09.10. 23:42
Saját babaszobafal készülőben...
Végre valahára elkészült a kisfiam szobájának egyik fala.
Ami nagy esemény, mert a tervezgetés még a terhesség idejére nyúlik vissza és hát Milán közben a 18. hónapját tapossa.
A képekhez gondoltam írok pár sort is, amiből kiderül, hogy nem is olyan könnyű saját kezűleg, a saját gyermek szobáját meséssé tenni. Olyasmi ez, mint a suszter cipője...
Márpedig, ha már annyi útban lévő és már nagyobbacska baba szobáját kifestettem a saját csemetémé mégsem maradhat egy színű.
Még Milán a pocakomban volt, amikor már az alapozás elkészült és szép gyömbér színűre ki is lett festve az egész szoba. Jöhettet is volna a mesejelenet rajzolása, majd festése, ám még akkor nem tudtam, hogy a terhesen nehéznek tűnő feladat, majd még nehezebben megoldható lesz, mikor már itt lesz a bébi.
Ugyanis innen visszatekintve, még az akkor soknak számító teendő és nehézkes mozgás ellenére is egyszerűbb lett volna rajzolni és festeni, amíg Milánbaba még a pocakban van.
Így aztán, mikor kipihentem a szülés fáradalmait és kezdtem egyhangúnak érezni a napokat, valamint erőt vett rajtam a kreatív munka hiánya is, úgy gondoltam most már itt az ideje elkezdeni a gyerekszoba tervezését.
Az eleje volt a legnehezebb, vagyis eldönteni, hogy mi is legyen Milán szobája falán.
Ekkor jött az ötletelés, hogy kik is voltak a mi kedvenceink annak idején. Eszünkbe jutott a Dr. Bubó, A magyar népmesék, Vili a veréb, Szaffi, Gyalogkakukk, A dzsungel könyve, Aladdin egyes jelenetei, de valahogy egyiket sem találtuk igazán jónak.
Persze ezzel is elment pár hét...hónap.
Itt jutott eszembe, hogy mennyivel egyszerübb, másnak dolgozni, mert a döntés, nem az én feladatom.
Közben Milán egyre cseperedett és a kedvence egy kis, plüss, dalmata kutyus lett. Erről jutott eszembe a 101 kiskutya. A kedves történetet mindketten nagyon szerettük, mert szerintem ez is számít, ha mesehőst választ az ember a babaszobába, hogy a mese is olyan legyen, amit majd a gyermekkel is bátran megnézhetünk, ha eljön az ideje.
Ezután már felgyorsultak az események. Röpke pár nap alatt kiválasztottam néhány jelenetet a neten talált képekből és már el is kezdtem rajzolni a falra.....
Aztán megint megakadt a munka, mert egy 1 éves baba mellett igen nehézkes festegetni, ha az idő nagy részében egyedül van vele az illető, akinek ezt csinálni kellene és ráadásul a szoba is használatban van.
Ekkor jött az ötlet, amit eddig még falon nem próbáltam, hogy pasztellkrétával színezem ki a rajzot.
Egyébként is az ablak mellett van, kellő magasságban, hogy ne érje még el a manó. Így amíg készül nem tudja elmaszatolni a kis ujjacskáival, - gondoltam ezt akkor..... - ha pedig elkészül, lefújom fixálóval és úgy jó is lesz. Igenám, de a baba egy kicsit megnőtt....
és mielőtt majdnem teljesen kész lettem a színezéssel, történt egy kis malőr. Ugyanis néha Milán is látta, ahogy a falra rajzolok és maszatolom a krétát az ujjammal és mivel mindent utánoz, amint egyszer egy toll került a kezébe, Ő is bemutatta a tanultakat szobája falán...
Szerencsére nem nagy felületen alkotott a “mini Picasso”, így el is tudtam tüntetni egy részét.
A képen kívül eső firkát ott hagytam emlékeztetőül, hogy ideje minél előbb megcsinálnia neki tervezett alkotó falat, ahová krétával tud majd rajzolgatni.
Ez a következő bejegyzésem témája lesz....